Röviden: Lori Gottlieb pszichoterapeuta az Akarsz beszélni róla? című könyvében megírta, hogy egy váratlan szakítás után neki magának is terapeutához kellett fordulnia. A legfelkészültebb segítő is elakadhat, és a segítségkérés nem a gyengeség, hanem az önismeret jele.
Van egy csendes hiedelem sok nő fejében: ha én omlok össze, ki tartja össze a többieket? A megoldóember ritkán enged magának időt a saját összeomlásra.
Pedig néha pont az a legerősebb lépés, ha kimondod: most nekem is szükségem van valakire.
Ki az a Lori Gottlieb, és miért fordult ő maga is terapeutához?
Lori Gottlieb amerikai pszichoterapeuta és író, aki a saját praxisa mellett megírta a Maybe You Should Talk to Someone című könyvet, amely magyarul Akarsz beszélni róla? címmel jelent meg a 21. Század Kiadónál.
A könyv nem szokványos szakkönyv. Gottlieb egyszerre írja meg négy páciense történetét és a sajátját: azt, ahogyan egy váratlan szakítás után ő maga is egy kollégájához, egy terapeutához fordult segítségért.
Ez a kettősség adja a könyv erejét. A segítő is elakadhat, és attól még jó szakember marad, hogy néha ő van a másik oldalon, a páciens székében.
Miért olyan nehéz segítséget kérni, ha te vagy a megoldóember?
Ha te vagy az, akihez a család és a munkahely fordul, könnyen beépül egy hiedelem: nekem mindent kézben kell tartanom. A segítségkérés ilyenkor kudarcnak tűnik, nem megoldásnak.
Ez részben tanult minta. Ahogy Dan Ariely a segítségkérés társadalmi normáiról írja, sokszor nem a valós teher, hanem a másik szemében való gyengének látszás félelme tart vissza minket.
Hozzájön az impostor szindróma is: az az érzés, hogy előbb-utóbb úgyis kiderül, nem vagyok elég. Erről bővebben az impostor szindróma fiatal anyáknál szóló cikkünkben olvashatsz.
És van egy mélyebb réteg is. A human giver szindróma arról szól, hogy sok nő úgy nő fel, hogy az ő dolga adni, nem kapni. Ebben a keretben a segítségkérés majdnem tabu.
Ha ismerős ez a folyamatos adás, a Cseppnyi Fény kártyacsomag pont arra a napi pár percre készült, amikor végre magadra is figyelsz egy kicsit.
Mit tanít Gottlieb könyve a segítségkérés szégyenéről?
Gottlieb egyik legfontosabb üzenete, hogy a szégyen működik: elhiteti velünk, hogy a bajunkkal egyedül vagyunk, és hogy másnak ilyen nincs. Ez a hiedelem tart minket a segítségtől távol.
A könyvben a szerző pontosan ezt a szégyent éli át, amikor először ül be páciensként. Terapeutaként tudja, mennyire emberi, amit érez, mégis nehéz kimondania, hogy elakadt.
A belső hang, ami ilyenkor megszólal, sok nőnek ismerős. Erről szól a belső kritikus és a szégyen témája is: a fejünkben lakó szigorú bíró, aki sosem pihen.
"A segítségkérés nem azt jelenti, hogy elbuktál. Azt jelenti, hogy elég jól ismered magad ahhoz, hogy tudd, mikor nem megy egyedül."
Pozitív Cseppek
Fontos józanul látni: a segítő szakmákban dolgozók is emberek, és gyakran ők halogatják legtovább a saját segítségkérésüket. A tudás önmagában nem véd meg attól, hogy néha másra szoruljunk.
Hogyan ismerd fel, ha mindig te vagy a megoldóember?
Nem mindig könnyű észrevenni, mert a megoldóember-szerep kívülről felelősségtudatnak és erőnek látszik. Belül viszont sokszor kimerültség van mögötte.
3 jel, amire ma odafigyelhetsz
- Automatikusan te ugrasz. Ha valahol probléma van, meg sem fordul a fejedben, hogy más is megoldhatná.
- Kínos kérned. Segítséget adni természetes, de elfogadni szinte fizikailag kellemetlen.
- A saját igényed mindig a lista végén van. Előbb mindenki más, aztán majd te, ha marad idő.
Ha ezekre bólintasz, az első lépés nem a nagy változás, hanem az önmagaddal való kedvesebb hang. Ahogy Kristin Neff önegyüttérzésről szóló munkája mutatja, ugyanazt a megértést, amit másoknak adsz, magadnak is odaadhatod.
A láthatatlan teher felismerésében segít a második műszak és a mentális teher témája is: gyakran nem a látható munka fáraszt el, hanem az, hogy mindenre neked kell gondolnod.
Ha szeretnél egy egyszerű napi rutint, ami emlékeztet arra, hogy rád is figyelni kell, a Pozitív Cseppek női kártyacsomagja ehhez a napi pár perchez készült.
Gyakori kérdések
Miről szól Lori Gottlieb Akarsz beszélni róla? című könyve?
A könyv párhuzamosan mutatja be a szerző saját terápiás útját és négy páciense történetét. Gottlieb egy szakítás után maga is terapeutához fordul, így egyszerre látjuk a segítőt és a segítségre szorulót.
Gyengeség jele, ha valaki terápiát vagy segítséget kér?
Nem. A segítségkérés inkább az önismeret és a felelősségvállalás jele: annak a felismerése, hogy egy nehéz helyzetben egyedül nehezebb, mint támogatással.
Miért nehezebb sok nőnek segítséget kérni?
Sok nő úgy szocializálódik, hogy az ő szerepe az adás és a gondoskodás. Ebben a keretben a kérés szokatlan, sőt kényelmetlen, még akkor is, ha épp nagy szüksége lenne rá.
Mit tehetek, ha felismerem magamban a megoldóembert?
Kezdd kicsiben: engedd meg, hogy egy konkrét feladatot valaki más oldjon meg, és figyeld meg, mi történik. A kis, ismételt gyakorlás lassan átírja a régi mintát.
Olvasd tovább
- Dan Ariely: miért nehéz segítséget kérned?
- Human giver szindróma: miért merülsz le, hiába pihensz
- Impostor szindróma fiatal anyáknál
Frissítve: 2026-09-28
