Érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekeknél: Teljes útmutató szülőknek
Hogyan neveld gyermekedet érzelmileg intelligens felnőtté? Tudományosan megalapozott módszerek, gyakorlati tippek és napi rituálék az EQ építéséhez.
Miért fontosabb az EQ, mint az IQ?
Képzeld el a következő jelenetet: Két gyerek jelentkezik ugyanarra az állásra húsz év múlva. Mindkettőnek kiváló végzettsége van. Az egyik azonban képes kezelni a stresszt, jól kommunikál, empatikus a kollégáival, és konstruktívan kezeli a konfliktusokat. A másik okos, de nehezen kezeli az érzelmeit, könnyen frusztrálódik, és nem tud csapatban dolgozni.
Kit fognak felvenni?
A válasz egyértelmű. És pontosan ez az, amiért az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – mint a hagyományos intelligencia (IQ) fejlesztése.
Az iskolai és munkahelyi siker 75%-át az érzelmi intelligencia határozza meg, nem az IQ
Mit ad az érzelmi intelligencia a gyerekednek?
- Jobb kapcsolatok: Képes lesz mély, tartalmas barátságokat és később párkapcsolatot kialakítani
- Mentális egészség: Kisebb eséllyel küzd majd szorongással és depresszióval
- Iskolai siker: A kutatások szerint az EQ jobban előrejelzi az iskolai teljesítményt, mint az IQ
- Karriersiker: A munkahelyi előmenetel nagyban függ az érzelmi készségektől
- Reziliencia: Jobban megbirkózik majd az élet nehézségeivel
A jó hír: Míg az IQ nagyrészt öröklött és nehezen változtatható, az érzelmi intelligencia tanulható és fejleszthető. És a legjobb hely ennek tanulására: a család.
Mi az érzelmi intelligencia? Definíció és összetevők
Az érzelmi intelligencia fogalmát Peter Salovey és John Mayer pszichológusok vezették be 1990-ben, majd Daniel Goleman tette világhírűvé 1995-ös bestsellerével.
Tudományos definíció
Az érzelmi intelligencia "az a képesség, hogy felismerjük és kezeljük a saját érzelmeinket, felismerjük mások érzelmeit, és ezt a tudást felhasználjuk gondolkodásunk és viselkedésünk irányítására" (Salovey & Mayer, 1990).
Az érzelmi intelligencia 5 összetevője (Goleman modellje)
1. Önismeret (Self-awareness)
A saját érzelmek felismerésének és megértésének képessége. "Tudom, hogy most dühös vagyok, mert igazságtalannak érzem a helyzetet."
2. Önszabályozás (Self-regulation)
A saját érzelmek és impulzusok kezelésének képessége. "Dühös vagyok, de nem fogok kiabálni. Inkább veszek pár mély levegőt."
3. Motiváció (Motivation)
A belső hajtóerő, ami a célok elérésére ösztönöz, a nehézségek ellenére is. "Nehéz ez a matek feladat, de kitartok, mert fontos nekem."
4. Empátia (Empathy)
Mások érzelmeinek felismerése és megértése. "Látom, hogy szomorú vagy. Szeretnéd elmondani, mi történt?"
5. Szociális készségek (Social skills)
A kapcsolatok kezelésének képessége, együttműködés, konfliktuskezelés. "Nem értünk egyet, de találjunk olyan megoldást, ami mindkettőnknek jó."
IQ vs. EQ: A különbség
| IQ (Intelligencia hányados) | EQ (Érzelmi intelligencia) |
|---|---|
| Nagyrészt öröklött | Tanulható és fejleszthető |
| Logikai, analitikus képességek | Érzelmi, kapcsolati képességek |
| Viszonylag stabil az élet során | Folyamatosan növelhető |
| Az iskolai siker 25%-áért felelős | Az iskolai siker 75%-áért felelős |
| Tesztekkel mérhető | Viselkedésben mutatkozik meg |
A tudományos háttér: mit mondanak a kutatások?
Az agy és az érzelmek
Az érzelmek feldolgozásában két kulcsfontosságú agyi terület játszik szerepet:
Amygdala (mandulamag): Az "érzelmi riasztórendszer". Azonnal reagál a veszélyre és az erős érzelmekre. Gyors, de nem mindig pontos.
Prefrontális kéreg: A "bölcs döntéshozó". Lassabb, de átgondoltabb reakciókat tesz lehetővé. Felelős az önszabályozásért.
Fontos tudnivaló
A prefrontális kéreg csak 25 éves kor körül érik be teljesen! Ez magyarázza, miért olyan nehéz a gyerekeknek (és tinédzsereknek) szabályozni az érzelmeiket. Nem "rosszak" – az agyuk egyszerűen még fejlődik.
A "Name it to Tame it" tudománya
Dr. Dan Siegel neurobiológus kutatásai kimutatták, hogy amikor megnevezzük az érzelmeinket, aktiváljuk a prefrontális kérget, és ezzel "lecsendesítjük" az amygdalát. Ez a "Name it to Tame it" (Nevezd meg, hogy megszelídítsd) technika alapja.
fMRI vizsgálatok igazolták: az érzelem megnevezése csökkenti az amygdala aktivitását, és növeli a prefrontális kéreg kontrollfunkcióját.
A szülői modell hatása
A kutatások egyértelműen mutatják: a gyerekek a szüleiket figyelve tanulják meg az érzelmek kezelését. Ha te dühösen kiabálsz, a gyereked megtanulja, hogy a düh kezelésének módja a kiabálás. Ha te nyugodtan kezeled a frusztrációt, ő is megtanulja.
Gottman kutatásai: John Gottman pszichológus évtizedek alatt több ezer családot vizsgált. Kimutatta, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei "érzelmi coachként" viselkednek, magasabb érzelmi intelligenciával, jobb egészséggel és jobb iskolai teljesítménnyel rendelkeznek.
Érzelmi fejlődés életkoronként (0-12 év)
Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez fontos ismerni, milyen érzelmi készségek várhatók az egyes életkorokban.
0-2 év: Az alapok
Mit tud: Alapérzelmek (öröm, szomorúság, düh, félelem) kifejezése. Kezdi felismerni a szülők érzelmi állapotát.
Amit tanulhat: Biztonságos kötődés kialakítása. A szülő nyugtató jelenléte.
Szülői feladat: Érzékeny, következetes válaszadás. Arcjáték, hangszín használata az érzelmek kifejezésére.
2-3 év: A "dackorszak"
Mit tud: Erős érzelmek kifejezése. Kezdetleges empátia (pl. odaviszi a játékát a síró gyereknek).
Amit tanulhat: Érzelmek megnevezése egyszerű szavakkal. Alapvető önmegnyugtatási stratégiák.
Szülői feladat: Érzelmek tükrözése: "Látom, hogy nagyon mérges vagy." Türelem a hisztikkel.
3-5 év: Az óvodás kor
Mit tud: Több érzelem felismerése és megnevezése. Képes megérteni, hogy mások másképp érezhetnek.
Amit tanulhat: Érzelmek okainak megértése. Egyszerű önszabályozási technikák (mély levegő, számolás).
Szülői feladat: Érzelmi szókincs bővítése. Mesék, szerepjátékok az érzelmekről. Érzelem-kártyák használata.
6-8 év: Kisiskolás kor
Mit tud: Összetettebb érzelmek (büszkeség, szégyen, bűntudat) megértése. Kezdi érteni, hogy egyszerre több érzelmet is érezhet.
Amit tanulhat: Problémamegoldás konfliktusokban. Érzelmek és viselkedés közötti kapcsolat megértése.
Szülői feladat: Nyitott beszélgetések az érzésekről. Konfliktuskezelési stratégiák tanítása.
9-12 év: Felső tagozat
Mit tud: Árnyaltabb érzelmi megértés. Kezdődő absztrakt gondolkodás az érzelmekről.
Amit tanulhat: Érzelmi szabályozás stresszhelyzetekben. Perspektívaváltás. Társas helyzetek értelmezése.
Szülői feladat: Mentor szerep: kérdések, nem tanácsok. Saját érzelmi élmények megosztása (korhatárosan).
Érzelmek felismerése: az első lépés
Mielőtt a gyerek kezelni tudná az érzelmeit, fel kell ismernie őket. Ez nem magától értetődő – tanulni kell.
Az alapérzelmek
Paul Ekman pszichológus kutatásai alapján hat alapérzelem univerzális, minden kultúrában megtalálható:
- Öröm – mosoly, nevetés, feldobott hangulat
- Szomorúság – lehorgasztott fej, könny, visszahúzódás
- Düh – összeszorított fogak, kiabálás, vörösödés
- Félelem – tágra nyílt szem, remegés, menekülés
- Meglepetés – felkiáltás, hirtelen reakció
- Undor – elhúzódás, grimasz
Hogyan tanítsuk az érzelmek felismerését?
1. Érzelmi szókincs építése
Használj minél több érzelmi szót a mindennapokban. Ne csak "boldog" és "szomorú" – hanem: izgatott, csalódott, frusztrált, büszke, zavart, ideges, megkönnyebbült, féltékeny, hálás.
2. Érzelmek tükrözése
"Látom, hogy nagyon izgatott vagy a születésnapi buli miatt!" – Ezzel megmutatod, hogy észreveszed az érzelmeit, és megnevezed őket.
3. Testérzetek és érzelmek összekapcsolása
"Amikor dühös vagy, érzed, hogy összeszorul a gyomrod? Ez a tested jele, hogy valami zavar."
4. Mesék és beszélgetések
Mese közben kérdezd: "Szerinted most mit érez a kis nyuszi? Miből gondolod?" Ezzel fejleszted az érzelmi felismerést és az empátiát.
Lélekmorzsák óvodásoknak
Játékos kártyacsomag 3-6 éveseknek, ami segít az érzelmek felismerésében és kifejezésében. Gyönyörű illusztrációk és egyszerű, szívhez szóló üzenetek.
A "Name it to Tame it" technika
Dr. Dan Siegel "Name it to Tame it" (Nevezd meg, hogy megszelídítsd) technikája az egyik leghatékonyabb és legegyszerűbb módszer az érzelmi szabályozás tanítására.
Hogyan működik?
Az agyi mechanizmus
Amikor a gyerek (vagy felnőtt) erős érzelmet él át, az amygdala "elönti" az agyat. Az érzelem megnevezése aktiválja a prefrontális kérget, ami "felülbírálja" az amygdalát, és lehetővé teszi a nyugodtabb gondolkodást. Egyszerűen fogalmazva: a szavak segítenek "lehűteni" az érzelmi forróságot.
A technika lépései
Megállás
Amikor a gyerek erős érzelmet él át, először csak legyél jelen. Ne próbáld azonnal megoldani a helyzetet.
Megfigyelés
Figyeld meg a testbeszédét, arcát, hangját. Mit látsz? Mit mondanak a jelek az érzelmeiről?
Megnevezés
Mondd ki, amit látsz: "Úgy tűnik, nagyon dühös vagy most." Vagy: "Látom, hogy ez csalódást okozott neked."
Validálás
Add tudtára, hogy rendben van így érezni: "Érthető, hogy ez feldühített. Én is mérges lennék a helyedben."
Támogatás
Kérdezd meg, miben segíthetsz, vagy csak legyél vele: "Itt vagyok. Mit tehetek érted?"
Példa a gyakorlatban
Helyzet: A 4 éves Bence összetöri a tornyát, és sírva fakad.
NE így: "Ne sírj, nem nagy ügy! Építsünk újat!" (Elutasítja az érzést)
HANEM így:
"Ooooh, Bence. (Megállás) Látom, hogy nagyon szomorú és csalódott vagy. (Megnevezés) Olyan sokat dolgoztál a tornyon, és most összedőlt. (Validálás) Ez nagyon bosszantó, ugye? (Empátia) Itt vagyok. (Támogatás)"
Fontos: A validálás nem azt jelenti, hogy egyetértesz a viselkedéssel! Azt jelenti, hogy elfogadod az érzelmet. "Értem, hogy dühös vagy. De nem ütheted meg a testvéred."
Az érzelmi coaching 5 lépése (Gottman módszer)
John Gottman pszichológus "érzelmi coaching" modellje évtizedek kutatásán alapul. A módszert alkalmazó szülők gyermekei magasabb EQ-val és jobb egészséggel rendelkeznek.
Az 5 lépés
Légy tudatában a gyerek érzelmeinek
Figyelj a jelekre – még a halk jelekre is. A visszahúzódás, a csend, a "minden rendben" is lehet egy érzelem jele.
Ismerd fel az érzelmet mint lehetőséget
Az erős érzelmek – beleértve a negatívakat is – tanulási lehetőséget jelentenek. Ne próbáld gyorsan "megoldani" vagy elhessegetni őket.
Hallgasd meg empatikusan és validáld
Engedd, hogy a gyerek kifejezze az érzéseit. Tükrözd vissza: "Szóval nagyon mérges vagy, mert Peti elvette a labdát. Értem."
Segíts megnevezni az érzelmeket
Adj szavakat az érzéseknek. "Ez, amit érzel, talán félelem? Vagy inkább aggódás?"
Állíts határokat, miközben segítesz megoldást találni
"Értem, hogy dühös voltál. De ütni nem szabad. Mit tehetnél legközelebb, amikor ennyire dühös vagy?"
A 4 szülői stílus (Gottman tipológiája)
| Stílus | Jellemzők | Hatás a gyerekre |
|---|---|---|
| Elutasító | "Ne sírj, nem nagy ügy!" | Megtanulja, hogy érzései nem fontosak |
| Kritizáló | "Miért csinálsz ekkora jelenetet?" | Szégyen, alacsony önértékelés |
| Laissez-faire | Elfogadja az érzelmet, de nem ad iránymutatást | Nem tanul önszabályozást |
| Érzelmi coach | Elfogadja, megnevezi, határokat állít, tanít | Magas EQ, reziliencia |
Önszabályozás tanítása: gyakorlati módszerek
Az önszabályozás – vagyis az a képesség, hogy kezeljük az érzelmeinket és impulzusainkat – az egyik legfontosabb készség, amit egy gyerek megtanulhat.
Miért nehéz a gyerekeknek?
Emlékezz: a prefrontális kéreg, ami az önszabályozásért felelős, csak 25 éves kor körül érik be teljesen. A gyerekek – különösen a kicsik – biológiailag nem képesek úgy szabályozni az érzelmeiket, mint a felnőttek. Ez nem "rossz viselkedés" – ez fejlődési tény.
Önszabályozási technikák életkor szerint
3-5 éves korban
- Mély levegők: "Fújjuk el a gyertyát!" – 3 mély kilégzés
- Teknős technika: Húzódj be a "páncélodba" (karba tett kéz), lélegezz, majd gyere elő
- Hangulatfelhő: Fizikai "nyugi sarok" plüssökkel, párnákkal
- Számolás: Lassan számolj 5-ig (ujjakon)
6-9 éves korban
- STOP technika: Stop – Tégy egy mély levegőt – Okosan gondolkodj – Próbáld ki!
- Érzelem-hőmérő: "Mennyire vagy dühös 1-10-ig?"
- Testpásztázás: "Hol érzed a testedben a dühöt?"
- Pozitív önbeszéd: "Meg tudom oldani. Nyugodtan."
10-12 éves korban
- Gondolatnapló: Érzelem – Gondolat – Viselkedés kapcsolatának felismerése
- Perspektívaváltás: "Hogyan látja a másik fél a helyzetet?"
- Stresszkezelési terv: Személyre szabott stratégiák kidolgozása
- Meditációs appok: Korhatárnak megfelelő, irányított meditációk
A "megnyugvási terv" készítése
Készítsetek együtt a gyermekeddel egy személyre szabott "megnyugvási tervet":
- Felismerés: "Honnan tudom, hogy kezdek dühös/szomorú/ijedt lenni?" (testjelek)
- Megállás: "Mit teszek, hogy megálljak?" (mély levegő, számolás)
- Választás: "Mi segít nekem megnyugodni?" (séta, zene, ölelés, rajzolás)
- Visszatérés: "Honnan tudom, hogy készen állok folytatni?"
Tipp: A tervet készítsétek el nyugodt állapotban, ne a hisztiroham közepén! Rajzoljátok le, és tegyétek ki látható helyre.
Empátia fejlesztése a családban
Az empátia – mások érzelmeinek felismerése és átérzése – az érzelmi intelligencia egyik legfontosabb összetevője. És talán a legfontosabb készség a harmonikus kapcsolatokhoz.
Empátia fejlődése életkoronként
- 0-1 év: "Érzelmi fertőzés" – ha más baba sír, ő is sír. Ez az empátia előfutára.
- 1-2 év: Egocentrikus empátia – odaviszi a saját mackóját a síró gyereknek (mert neki az segítene).
- 2-3 év: Kezdi megérteni, hogy mások másképp érezhetnek.
- 4-6 év: Képes mások érzelmeit felismerni és valódi vigasztalást nyújtani.
- 7+ év: Fejlődik a perspektívaváltás és az absztrakt empátia (pl. hajléktalanokkal).
Hogyan fejlesszük az empátiát?
1. Modellezés
Mutass empátiát a gyerekednek! Amikor ő szomorú, ne próbáld azonnal megoldani – először csak legyél vele az érzésben.
2. Mások érzéseire reflektálás
Mesénél: "Szerinted mit érez most a kismalac?" Hétköznapokban: "Láttad, hogy Annika sírt az oviban? Szerinted miért volt szomorú?"
3. Különbözőségek megbeszélése
"Neked a kutyák a kedvenceid, Petinek a macskák. Mindkettő rendben van! Mindenki más dolgokat szeret."
4. Kedves cselekedetek gyakorlása
Hetente egy "kedves cselekedet" – ami nem kötelező, amit a gyerek választ. Rajz a nagymamának, segítség a testvérnek, virág az óvónéninek.
5. "Mi lenne, ha...?" játék
"Mi lenne, ha te lennél új az osztályban? Hogyan éreznéd magad? Mit szeretnél, ha a többiek tennének?"
Empátia vs. engedékenység: Az empátia nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz. Azt jelenti, hogy megérted az érzést, miközben fenntartod a határokat. "Értem, hogy még játszani szeretnél. Most mégis ideje lefeküdni."
Napi rituálék az EQ építéséhez
Az érzelmi intelligencia nem egyszeri beszélgetésekből épül, hanem napi kis pillanatokból. Íme néhány egyszerű rituálé, amit beépíthetsz a családod életébe.
Reggeli rituálék
Kártyahúzás
Minden reggel húzzatok egy pozitív megerősítő kártyát. Beszéljétek meg, mit jelent. Hogyan tudná a gyerek ezt a mondatot aznap "megélni"?
"Ma hálás vagyok..."
Reggeli közben mindenki mondjon egy dolgot, amiért hálás. Ez pozitívan hangolja az egész napot.
Szándék megfogalmazása
"Ma szeretnék..." – nem cél, hanem szándék. Pl. "Ma szeretnék türelmes lenni a testvéremmel."
Esti rituálék
"Rózsák és tövisek"
Lefekvés előtt mindenki elmondja a nap "rózsáját" (legszebb pillanat) és "tövisét" (legnehezebb pillanat). Ez megtanítja a gyereket reflektálni az érzéseire.
"Boldog perc"
Melyik volt a nap legboldogabb pillanata? Részletesen meséljétek el egymásnak – ez fejleszti a pozitív emlékek "raktározását".
Kártya esti rituáléhoz
Húzzatok egy kártyát, ami a holnapi nap "mottója" lesz. Este beszéljétek meg, hogyan sikerült.
Bármikori rituálék
Érzelem-bejelentkezés
Napközben kérdezd meg: "Hogyan érzed most magad, 1-10-ig? Mi okozza ezt?" Rövid, nem kell nagy beszélgetés.
"Szeretet-bombázás"
Váratlanul mondj valami pozitívat: "Tudod, mi tetszett ma benned? Ahogy segítettél a kistesónak."
Nyugi-percek
Ha érzed, hogy forró a hangulat, hirdess "nyugi-percet". Mindenki mély levegőt vesz, és csendben ül egy percig.
Pozitív Cseppek termékek az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez
A Pozitív Cseppek kártyacsaládja kifejezetten az érzelmi intelligencia fejlesztését támogatja – életkornak megfelelő üzenetekkel, gyönyörű illusztrációkkal.
Pozitív megerősítő kártyák gyerekeknek – 60 db
A legátfogóbb gyermek kártyacsomag, ami segít az érzelmek felismerésében, megnevezésében és pozitív belső párbeszéd kialakításában.
- 60 kártya változatos üzenetekkel
- Önbizalom, bátorság, empátia témák
- 4-12 éves korig használható
- Reggeli és esti rituálékhoz ideális
Lélekmorzsák óvodásoknak
Speciálisan 3-6 éveseknek tervezett kártyák, egyszerű üzenetekkel és bűbájos illusztrációkkal. Tökéletes az első lépésekhez az érzelmi nevelésben.
- Egyszerű, érthető üzenetek
- Gyönyörű, gyerekbarát képek
- Tökéletes óvodai beszoktatáshoz
Pozitív üzenetek iskolásoknak
6-12 éves gyerekeknek készült kártyák, amelyek az iskolai kihívásokra – barátságok, teljesítmény, önbizalom – adnak támogató üzeneteket.
- Iskolai stresszre optimalizált üzenetek
- Barátság, kitartás, önelfogadás témák
- Tökéletes uzsonnás dobozba is!
Önbizalom csomag – Anyának és gyereknek
Közös rituálé, közös fejlődés! A csomagban női önbizalom kártyák és gyermek megerősítő kártyák – hogy együtt építhessétek az érzelmi intelligenciátokat.
- Női önbizalom kártyacsomag
- Gyermek megerősítő kártyák
- Kedvezményes csomag ár
- Ingyenes szállítás!
Gyakran ismételt kérdések
Mikortól lehet elkezdeni az EQ fejlesztését?
Születéstől! A csecsemőkori érzékeny, következetes gondoskodás a biztonságos kötődésen keresztül már az érzelmi intelligencia alapjait rakja le. A tudatos technikák (mint az érzelmek megnevezése) 2-3 éves kortól alkalmazhatók.
Mi van, ha én magam sem vagyok jó az érzelmek kezelésében?
Sokan vagyunk így! A jó hír: te is fejlődhetsz. A gyerekeiddel együtt tanuljatok. És ne feledd: a gyerekeknek nem tökéletes szülőkre van szükségük, hanem olyanokra, akik törekszenek, és megmutatják, hogyan lehet fejlődni.
Elrontom a gyerekemet, ha mindig "validálom" az érzéseit?
Nem. A validálás nem azt jelenti, hogy minden viselkedést elfogadsz. Azt jelenti, hogy elfogadod az érzelmet, miközben határokat állítasz a viselkedésre. "Értem, hogy dühös vagy. De ütni nem szabad."
Mennyi idő, mire látni az eredményeket?
Az EQ fejlesztése folyamatos, hosszú távú befektetés. Apró változásokat már néhány hét következetes gyakorlás után is észlelhetsz (pl. a gyerek elkezdi megnevezni az érzéseit). De az igazi, mély változások hónapok, évek alatt alakulnak ki.
Mi van, ha a párom/a nagyszülők nem értik ezt a "modern" megközelítést?
Beszélgess velük – nem meggyőzni akarva, hanem a kutatási eredményeket megosztva. Ha nem sikerül, emlékezz: a gyereknek elég, ha egy ilyen kapcsolata van. Te lehetsz az a biztonságos kikötő.
Az EQ fejlesztés segít a hisztikkel is?
Igen, hosszú távon. De fontos tudni: a hisztik nem "szűnnek meg" varázsütésre. A gyerek agya még fejlődik. Az EQ technikák segítenek rövidíteni a hisztiket, és ritkítani őket – de nem eltüntetni. Ez normális.
Befejezésül: A legnagyobb ajándék
Amikor a gyereked érzelmi intelligenciáját fejleszted, nem csak egy készséget adsz neki. Adsz neki egy kulcsot – ami nyit majd ajtókat a kapcsolataiban, a karrierjében, a boldogságában.
Adsz neki egy páncélt – ami védi majd a nehézségekben, a kudarcokban, a szívfájdalmakban.
Adsz neki egy iránytűt – ami segít majd döntéseket hozni, értékeket képviselni, önmagát ismerni.
És talán a legfontosabb: adsz neki egy mintát. Megmutatod, hogy az érzelmekkel nem "megbirkózni" kell, hanem együtt élni. Hogy nem gyengeség érezni, hanem emberi. Hogy a szeretet nem elfojtja, hanem kifejezi az érzéseket.
Emlékezz: Nem kell tökéletesen csinálnod. Elég, ha törekszel. Elég, ha néha megállsz, és megkérdezed: "Mit érzel most?" Elég, ha ott vagy. Elég, ha szereted. A többit majd megtanuljátok – együtt.
Készen állsz elkezdeni az utat?
A Pozitív Cseppek kártyái tökéletes társak lesznek az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Válaszd ki a gyermeked korának megfelelő csomagot!
Nézd meg a kártyákatIngyenes szállítás 10.000 Ft felett | 30 napos pénz-visszafizetési garancia