Az érzelmi intelligencia az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet emlegetett pszichológiai fogalma lett, és éppen ezért sok félreértés is tapad hozzá. Van, aki csodaszernek tartja, van, aki divatszónak, pedig valójában egy komolyan kutatott területről van szó, amelynek az eredményei meglepően sokat mondanak a hétköznapi életedről is: arról, hogyan éled meg a feszült reggeleket, a testvérveszekedéseket vagy a saját belső kritikus hangodat. Ebben a cikkben végigjárjuk, mit állítanak a téma legismertebb kutatói, és minden elmélethez hozzátesszük azt is, mit kezdhetsz vele te, a saját konyhádban, a saját estéidben.
Honnan ered az érzelmi intelligencia fogalma?
A fogalmat nem egy magazin, hanem két egyetemi kutató vezette be a tudományba. Peter Salovey, a Yale Egyetem pszichológusa és John D. Mayer, a New Hampshire-i Egyetem kutatója 1990-ben publikálta Emotional Intelligence című tanulmányát az Imagination, Cognition and Personality nevű szakfolyóiratban. Meghatározásuk szerint az érzelmi intelligencia képességek együttese: az a tudás, hogy pontosan észleljük és kifejezzük a saját és mások érzelmeit, hatékonyan szabályozzuk őket, és az érzéseinkben rejlő információt a gondolkodásunk, a terveink és a céljaink szolgálatába állítsuk.
Ebben a meghatározásban két dolog is figyelemre méltó. Az egyik, hogy a kutatók az érzelmeket nem a gondolkodás ellenségének tekintik, hanem információforrásnak: a szorongásod, a dühöd, az örömöd mind adat arról, mi fontos neked.
A másik, hogy képességekről beszélnek, nem személyiségvonásról. Egy képességet pedig gyakorolni lehet, ahogy az úszást vagy egy nyelvet. Ez a két gondolat együtt azt üzeni, hogy az érzéseiddel való bánásmód nem jellemkérdés, hanem tanulható tudás, és ezt érdemes magadnak is sokszor elismételni azokon a napokon, amikor úgy érzed, mindenki más jobban csinálja.
Goleman és az érzelmi intelligencia öt összetevője
A fogalmat a szélesebb közönséggel Daniel Goleman amerikai pszichológus és tudományos újságíró ismertette meg, akinek Érzelmi intelligencia című könyve 1995-ben jelent meg, és világszerte bestseller lett. Goleman maga is leírja, hogy az alapfogalmat Salovey és Mayer munkájából vette át, az ő érdeme a rendszerezés és az, hogy a kutatási eredményeket mindenki számára érthetővé tette. A könyv öt összetevőre bontja az érzelmi intelligenciát, és mindegyik mögé oda tudunk képzelni egy nagyon is ismerős élethelyzetet.
- Az első a saját érzelmek felismerése: észreveszed, hogy a vasárnapi ebédnél az anyósod megjegyzése után nem éhes vagy, hanem megbántott.
- A második a saját érzelmek kezelése: a megbántottság nem dönti el helyetted, hogyan telik a délután.
- A harmadik az önmotiválás, vagyis az a képesség, hogy a céljaid felé akkor is teszel egy apró lépést, amikor a kedved éppen nem tart veled.
- A negyedik mások érzelmeinek felismerése, az empátia: meglátod, hogy a nagyobbik gyereked nem rosszaságból piszkálja a kistestvérét, hanem mert a figyelmedért küzd.
- Az ötödik pedig a kapcsolatok kezelése: az a tudás, ahogyan egy elmérgesedett beszélgetést vissza lehet terelni az egymás felé fordulás irányába.
Goleman könyvének talán legtöbbet idézett üzenete, hogy az életben való boldogulást nem önmagában az IQ határozza meg, hanem nagy részben az, hogyan bánunk az érzelmeinkkel és a kapcsolatainkkal. Anyaként ezt érdemes úgy lefordítani, hogy amikor az érzéseiddel foglalkozol, nem időt veszel el a családodtól, hanem éppen azt a készséget erősíted, amelyik a leginkább meghatározza a közös életetek minőségét.
Mit mutatnak a kutatások a szülőségről? Gottman és az érzelmi edzés
Ha az érzelmi intelligencia és az anyaság kapcsolatáról van szó, megkerülhetetlen John Gottman, a Washingtoni Egyetem kutatója, aki több mint százhúsz családot vizsgált hosszú éveken keresztül, és az eredményeit a Raising an Emotionally Intelligent Child című könyvében foglalta össze. Gottman azt figyelte meg, hogyan reagálnak a szülők a gyerekeik erős érzelmeire, különösen a haragra, a szomorúságra és a félelemre, majd éveken át követte, mi lett ezekkel a gyerekekkel.
Az eredmények egyértelmű irányba mutattak. Azok a gyerekek, akiknek a szülei úgynevezett érzelmi edzéssel fordultak feléjük, tehát észrevették a gyerek érzését, alkalmat láttak benne a kapcsolódásra, meghallgatták, segítettek szavakba önteni, és csak ezután kerestek megoldást, hosszú távon jobban szabályozták az érzelmeiket, könnyebben tartották fenn a figyelmüket az iskolában, jobb baráti kapcsolatokat építettek, és a csalódásokból is hamarabb épültek fel. A kutatások arra is utaltak, hogy ezeknek a gyerekeknek alacsonyabb volt a stresszhormonszintjük, és testileg is egészségesebbnek bizonyultak.
Két dolgot fontos ehhez hozzátenni. Az egyik, hogy Gottman lépései közül az első a szülőre vonatkozik: addig nem tudsz a gyerek érzéséhez kapcsolódni, amíg a sajátodat észre sem vetted.
A másik, hogy ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy minden hisztinél tökéletesen kell reagálnod. A kutatók hosszú évek mintázatait vizsgálták, nem egyes pillanatokat, és a mintázaton az is javít, ha a nehéz jelenetek után vissza tudtok kapcsolódni egymáshoz. Egyetlen elrontott délután tehát nem ír felül semmit, és nem tesz rossz anyává. Ha közben a gyereked érzelmi szókincsét is szeretnéd szelíden gazdagítani, ebben segíthetnek a pozitív megerősítő kártyák gyerekeknek.
Fejleszthető-e az érzelmi intelligencia felnőttkorban?
A kérdésre a kutatók válasza biztató. Míg az IQ felnőttkorra lényegében beáll, az érzelmi intelligencia a Mindset Pszichológia szakcikkei szerint egész életünkben változik, és az életkor előrehaladtával jellemzően inkább nő, mert a tapasztalataink folyamatosan csiszolják. Salovey és Mayer képesség-felfogása is ezt támasztja alá: ami képesség, az gyakorlással fejlődik, méghozzá pontosan azokban a helyzetekben, amelyek a legnehezebbek.
A gyakorlás kutatásokból kirajzolódó iránya pedig egyszerűbb, mint gondolnád. A pszichológusok által leggyakrabban ajánlott első lépés az érzelmek megnevezése: amikor a belső állapotodnak nevet adsz, például kimondod magadban, hogy ez most csalódottság, az érzés veszít az intenzitásából, és visszakerül hozzád az irányítás egy része.
A második a mintázatok megfigyelése: ha egy ideig követed, mikor és kivel kapcsolatban erősödnek fel benned bizonyos érzések, lassan kirajzolódik, mire van valójában szükséged. A harmadik az empátia tudatos gyakorlása, ami nem más, mint az a kérdés, hogy vajon mit érezhet most a másik.
Ha pedig úgy érzed, hogy az érzelmeid tartósan elárasztanak, vagy a múltad nehéz terheket tett rád, egy pszichológus bevonása nem kudarc, hanem a legokosabb következő lépés, amit magadért tehetsz.
A kutatásokból leszűrhető napi gyakorlat
Ha a fenti eredményeket egyetlen, otthon is működő gyakorlatsorrá szeretnénk sűríteni, valahogy így nézne ki:
- Naponta egyszer, egy nyugodtabb percben nevezd meg, mit érzel éppen. Salovey és Mayer kutatása szerint az érzelem pontos észlelése minden további lépés alapja.
- Erős érzelemnél előbb magadat csillapítsd, csak utána reagálj. Goleman önszabályozásnak nevezi ezt, és tanulható készségként írja le, nem elvárásként.
- A gyereked erős érzelmeire kapcsolódással válaszolj: hallgasd meg, segíts nevet adni az érzésének, és csak utána keressetek megoldást. Ez Gottman érzelmi edzésének a lényege.
- Hetente egyszer nézz vissza a hétre: melyik helyzet borított ki, mi volt mögötte, és mit tennél legközelebb másképp? A mintázatok felismerése maga is fejleszti az érzelmi intelligenciát.
- Légy türelmes magadhoz. A kutatások évek alatt kialakuló mintázatokról szólnak, nem napok alatt elvárható fordulatokról, így a te fejlődésednek is idő kell.
Sok olvasónknak abban segít kézzelfogható eszköz, hogy a napi megnevezés-gyakorlat ne maradjon jó szándék: a Cseppnyi fény női kártyacsomag lapjai naponta egy-egy gondolattal hívnak befelé figyelésre, így a tudományból ismert első lépés, az érzelmeid észrevétele, kaphat egy állandó helyet a reggeleidben.
Amit a tudomány üzen neked
Ha egyetlen bekezdésben kellene összefoglalni, mit mond a kutatás az érzelmi intelligenciáról, az valahogy így hangzana: az érzéseid információt hordoznak, nem gyengeséget. A velük való bánásmód tanulható képesség, amely felnőttkorban is fejlődik, és amelynek a hatása a gyerekeid idegrendszerétől a párkapcsolatod minőségéig sok mindenben kimutatható. Nem kell hozzá tökéletesnek lenned, elég elkezdeni észrevenni, mi zajlik benned, a többi pedig lassan, apránként épül rá.
Ha szeretnéd, hogy ez az első lépés mindennap megtörténjen, a Cseppnyi fény női kártyacsomag jó kiindulópont lehet: napi egy kártya, egy csendes gondolat, egy csepp figyelem önmagadra. A CSEPP10 kóddal most 10% kedvezménnyel rendelheted meg itt: https://pozitivcseppek.hu/products/noi-onbizalom-kartyacsomag. A tudomány a tudást adja, az első lélegzetvételnyi megállás viszont mindig a tiéd.
