Kata harminchat éves, két gyerek édesanyja, és azon az őszön, amikor ez a történet kezdődik, úgy érezte, hogy észrevétlenül elfogyott valahol a saját élete szélén. A kisebbik gyerek még éjszakánként többször felébredt, a nagyobbik éppen iskolát kezdett, a munkahelyén pedig úgy tett, mintha mindez nem venne el belőle semmit.
Egy ilyen estén, a szárítóról leszedett ruhák hajtogatása közben indított el a telefonján egy Pál Feri előadást, inkább csak háttérzajnak, ahogy az ember rádiót kapcsol, hogy ne legyen olyan nagy a csend. Évekkel korábban már hallgatta őt, akkor kedves, okos beszélgetésnek tűnt az egész. Most viszont, ebben a megfáradt időszakban, ugyanaz a hang egészen másképp szólalt meg, és Kata azon kapta magát, hogy a pólók fölött megállt a keze, és csak hallgat.
Az este, amikor a ruhahalom fölött elcsendesedett valami
Abban az előadásban arról volt szó, milyen az, amikor valaki hosszú időn át mindenki másról gondoskodik, és közben lassan elszokik attól, hogy önmagára is úgy nézzen, mint akinek szükségei vannak. Kata először arra gondolt, hogy ez biztosan másokról szól, elvégre ő szereti a családját, és nem panaszkodik.
Aztán ahogy hallgatta tovább, egyre több mondatnál érezte azt a furcsa, meleg szúrást a mellkasában, amit az ember akkor érez, amikor valaki kimondja helyette azt, amit ő magának sem mert. Nem volt ebben semmi vádló. Éppen ez lepte meg a legjobban, hogy valaki úgy beszél a kimerültségről, a láthatatlanná válásról és a megfelelési vágyról, hogy közben egyetlen pillanatra sem érezteti, hogy bárki hibás lenne, legkevésbé az, aki éppen a két műszak között hajtogatja a ruhát.
Aznap este Kata nem lett másik ember. Nem történt csoda, és ezt fontos kimondani, mert a lelki dolgokban a gyors fordulatok ígérete többnyire csalódáshoz vezet.
Annyi történt, hogy lefekvés előtt nem a másnapi listát görgette a fejében, hanem azt az egy gondolatot forgatta, hogy talán az ő fáradtsága sem jellemhiba, hanem jelzés. És hogy egy jelzésre nem szégyenkezni kell, hanem odafigyelni rá.
Miért szólalt meg másképp ez a Pál Feri előadás?
Pál Feri, polgári nevén Pál Ferenc, katolikus pap és mentálhigiénés szakember, aki 2000 ősze óta tartja híres keddi előadásait Budapesten, ma már a Dürer Rendezvényközpontban, és az alkalmak hanganyagai a palferi.hu oldalon évekre visszamenően bárki számára elérhetők. Fiatal papként azzal szembesült, hogy a hozzá fordulók kérdéseinek nagy része nem hitéleti, hanem nagyon is hétköznapi, életvezetési és kapcsolati természetű, és talán ezért tud úgy beszélni, hogy abban a vallásos és a nem vallásos hallgató egyaránt otthon érezheti magát. Könyveiben, például A szorongástól az önbecsülésig vagy A magánytól az összetartozásig című kötetekben is azt a meggyőződését bontja ki, hogy a sebeink és a szorongásaink nem végállomások, hanem egy út kiindulópontjai, és hogy az önbecsülés sok aggodalomtól szabadíthat meg bennünket.
Kata számára azonban nem az életrajz volt a lényeg, hanem az időzítés. Ugyanazok a gondolatok, amelyek pár évvel korábban érdekes elméletnek tűntek, most személyes üzenetté váltak, mert volt bennük hely az ő tapasztalatának.
Talán veled is előfordult már, hogy egy könyv vagy egy beszélgetés csak másodszorra talált meg igazán, mert először még nem ott tartottál. A lelki tartalmakkal gyakran így vagyunk, nem akkor hatnak, amikor elhangzanak, hanem amikor készen állunk meghallani őket, és ebben nincs semmi szégyellnivaló, ez egyszerűen az emberi érés természetes ritmusa.
Mit mondott Pál Feri, ami Katának kapaszkodó lett?
Három gondolat maradt meg Katában abból az időszakból, és mindhárom visszaköszön Pál Feri könyveiben és előadásaiban.
- Az első, hogy a szorongás és a kimerültség nem ellenség, hanem hírnök, amely arról beszél, hogy valamire a lelkünknek szüksége lenne, több pihenésre, több elfogadásra vagy egyszerűen arra, hogy számoljunk önmagunkkal is.
- A második, hogy az önbecsülés nem önzés és nem is született adottság, hanem olyasmi, ami apránként épül, és amely nélkül a kapcsolataink is nehezebbé válnak, mert akinek nagyon kevés jut önmagából önmagának, az idővel a szeretteinek is feszültebben tud jelen lenni, pedig pontosan az ellenkezőjét szeretné.
- A harmadik pedig, hogy a magány és az összetartozás kérdése nem oldódik meg attól, hogy sok ember vesz körül bennünket, mert egy édesanya is tud nagyon egyedül lenni egy tele lakásban, ha hosszú ideje senki nem kérdezi meg tőle, hogy ő hogy van.
Kata ezt a harmadik gondolatot érezte a legfelszabadítóbbnak, mert addig azt hitte, hogy a magányérzete hálátlanság. Amikor megértette, hogy a kapcsolódás iránti vágya jogos emberi szükséglet, először tudott róla beszélni a férjével is, nem szemrehányásként, hanem kérésként. Hetente egy este onnantól az övé lett, séta, fürdő vagy egyszerűen egy fülhallgatós óra a fotelben, és bár ez önmagában kevésnek tűnhet, idővel ezek az órák tartották benne a folytonosságot önmagával. Ha egy ilyen saját estéhez jólesne egy kis kézzelfogható támogatás, kedves kiegészítő lehet a Harmónia ajándékdoboz is.
Hétről hétre: így épült be az előadás Kata mindennapjaiba
Az első érintett este után Kata nem kezdett nagyszabású önfejlesztő programba, és ez lett a szerencséje. Ehelyett kialakított egy egészen kicsi szokást, hetente egy előadást hallgatott meg, többnyire két vagy három részletben, vasalás, főzés vagy esti séta közben, és minden alkalomból egyetlen mondatot írt fel a telefonjába.
Nem törekedett arra, hogy mindent megjegyezzen, mert rájött, hogy egy jól megőrzött mondat többet dolgozik benne egy héten át, mint egy egész előadásnyi jegyzet, amit soha nem nyit ki újra. Pár hónap múlva, amikor Pál Feri élő előadást tartott egy közeli városban, elment rá a barátnőjével, és azt mesélte utána, hogy élőben a nevetés volt a legnagyobb ajándék, mert egy teremnyi ismeretlen emberrel együtt nevetni a saját gyarlóságainkon önmagában gyógyító tapasztalat.
Egy év távlatából Kata élete kívülről nézve nem sokat változott, a gyerekek ugyanúgy hangosak, a napok ugyanúgy zsúfoltak. Belülről viszont picivel több benne a levegő.
Hamarabb veszi észre, amikor túlfeszíti magát, könnyebben kér segítséget, és esténként már nemcsak azt látja, mi maradt el, hanem azt is, mi sikerült. És amikor abban az évben jött egy igazán nehéz hónap, volt bátorsága pszichológushoz fordulni, mert addigra már tudta, hogy az előadások sokat adnak, de nem helyettesítik a személyes kísérést, és hogy a segítségkérés nem kudarc, hanem az önbecsülés egyik legszebb megnyilvánulása.
Amit Kata történetéből magaddal vihetsz
Ha valamiben magadra ismertél, ezeket az apró lépéseket érdemes kipróbálnod, nem egyszerre, hanem egyesével, a saját tempódban:
- Kezdd háttérként, engedd közel lassan. Indíts el egy Pál Feri előadást a palferi.hu archívumából vagy YouTube-ról valamilyen rutintevékenység közben, és ne várj tőle semmit, csak figyeld meg, mely mondatoknál áll meg a kezed.
- Egy mondat szabálya. Minden meghallgatott alkalomból csak egyetlen mondatot jegyezz fel, és hordd magaddal a héten, így a hallottak nem tudásként, hanem tapasztalatként épülnek be.
- Nevezd meg a jelzést. Ha kimerültséget vagy szorongást érzel, próbáld kérdésként kezelni, mire lehet most szükségem, ahelyett hogy ítéletként hallgatnád.
- Kérj egy konkrét dolgot. Fogalmazz meg a pároddal vagy egy közeli emberrel egy kicsi, konkrét kérést, például heti egy védett estét, mert a kapcsolódás kérésből születik, nem kitalálósból.
- Tudd, hol a határ. Ha a nyomott hangulat vagy a szorongás hetek óta rátelepszik az alvásodra, az étvágyadra vagy a kapcsolataidra, fordulj pszichológushoz vagy más szakemberhez, mert ezt a lépést semmilyen előadás vagy cikk nem pótolja.
Egy apró társ az estéidhez
Katának az segített a legtöbbet, hogy a hallottakból minden napra jutott egyetlen bátorító mondat. Ha neked jólesne, hogy ezt ne mindig magadnak kelljen megfogalmaznod, ebben lehet kedves társad a Cseppnyi fény női kártyacsomag, mert este csak húzol egy lapot, és kapsz egy gondolatot, ami másnap is veled marad, akkor is, ha fáradt vagy.
Nem ígérünk tőle csodát, ahogy Kata történetében sem a csoda a lényeg, hanem az, hogy a változás apró, hétről hétre ismételt mozdulatokból áll össze, lassan és a maga idejében. Ha szeretnéd kipróbálni, a Cseppnyi fény női kártyacsomagot most a CSEPP10 kóddal 10% kedvezménnyel rendelheted meg. Egy csepp fény a te estéidhez is, pont annyi, amennyi ma belefér.
