Ha mostanában gyakran kapod azon magad, hogy a tennivalók között elveszett a kérdés, hogy mindez miért is fontos neked, akkor nem vagy egyedül, és nem is vagy elromolva. Az értelem utáni vágy a pszichológia egyik legkomolyabban kutatott területe, és ennek a kutatásnak az úttörője Viktor Frankl, a bécsi pszichiáter és neurológus, a logoterápia megalapítója volt.
Ebben a cikkben végigjárjuk az életútját, közérthetően bemutatjuk a módszerét, és megnézzük, mit mondanak a mai vizsgálatok az értelemérzet és a jóllét kapcsolatáról. Nem gyorstalpalót kapsz, hanem megbízható alapokat, amelyekből aztán a saját tempódban, picivel naponta, építkezhetsz.
Viktor Frankl élete: Bécstől a túlélésen át a tanításig
Viktor Emil Frankl 1905. március 26-án született Bécsben, az akkori Osztrák Magyar Monarchiában, és 1997. szeptember 2-án hunyt el ugyanott. Már orvostanhallgatóként a megelőzés foglalkoztatta: az 1920-as évek végén ifjúsági tanácsadó központok szervezésében vett részt, amelyek a bizonyítványosztás körüli időszakban nyújtottak lelki támogatást a fiataloknak.
Orvosi diplomáját 1930-ban szerezte meg, majd a bécsi Steinhof pszichiátriai kórházban dolgozott, ahol éveken át öngyilkossági veszélyben lévő nők osztályát vezette. Ez a részlet a mi olvasóink számára különösen beszédes: Frankl szakmai életének egyik első nagy fejezete éppen a kétségbeesett nők megtartásáról szólt.
Zsidó származása miatt 1942-ben családjával együtt deportálták. Megjárta Theresienstadtot, ahol édesapja meghalt, majd 1944-ben Auschwitzba került, onnan pedig egy bajorországi munkatáborba. A háború végére elveszítette édesanyját, testvérét és első feleségét, Tillyt is.
Ezekről az évekről méltósággal és tényszerűen írt, nem a borzalmak részletezése kedvéért, hanem azért, hogy megértse és megmutassa, mi segítette a túlélőket a belső tartásuk megőrzésében.
1946-ban, mindössze kilenc nap alatt mondta tollba fő művét, amely magyarul „...mégis mondj igent az életre!" címmel jelent meg, angolul pedig Man's Search for Meaning néven vált világhírűvé. A könyv több tízmillió példányban kelt el, számos nyelvre lefordították, és egy amerikai felmérés a legnagyobb hatású könyvek közé sorolta. Frankl a háború után a bécsi egyetem professzora lett, filozófiai doktorátust is szerzett, vendégprofesszorként tanított többek között a Harvardon, és élete végéig dolgozott, tanított, előadásokat tartott.
Mi a logoterápia, és miben más, mint a többi irányzat?
A logoterápiát szokás a bécsi pszichoterápia harmadik iskolájának nevezni, Sigmund Freud pszichoanalízise és Alfred Adler individuálpszichológiája után. A különbség az emberképben van.
Míg Freud az örömelvet, Adler pedig az érvényesülés vágyát helyezte a középpontba, Frankl szerint az ember legmélyebb motivációja az értelem akarása, vagyis az a törekvés, hogy az életünknek tétje, iránya és jelentése legyen. A logosz itt nem logikát jelent, hanem értelmet.
Frankl szerint az értelem nem kitalálható, hanem felfedezhető, és minden élethelyzet konkrétan kínálja fel. Három fő utat írt le hozzá.
- Az első az alkotás és a tett útja, amikor létrehozunk valamit vagy odaadjuk magunkat egy feladatnak.
- A második az élmény és a szeretet útja, amikor a világ szépségét, egy kapcsolatot vagy egy másik embert élünk meg mélyen.
- A harmadik a hozzáállás útja: amikor egy helyzetet nem tudunk megváltoztatni, még mindig megválaszthatjuk, hogyan viszonyulunk hozzá, és Frankl szerint ez az utolsó, elvehetetlen emberi szabadságunk.
Fontos fogalma az egzisztenciális vákuum is, vagyis az az üresség és céltalanságérzés, amely akkor jelenik meg, amikor az értelemérzet meggyengül. Frankl már évtizedekkel ezelőtt leírta, hogy ez az állapot unalomban, fásultságban, pótcselekvésekben mutatkozhat meg, és sok mai, rohanó életet élő nő pontosan erre az érzésre ismerhet rá a saját estéiben.
A logoterápia eszközei: paradox intenció és dereflexió
A logoterápia nem csak szemlélet, hanem kidolgozott terápiás módszer is, két jellegzetes technikával. A paradox intenció lényege, hogy a szorongató tünettel szemben nem küzdeni tanulunk, hanem humorral, túlzással szinte kívánni kezdjük azt, amitől félünk, és ez a játékos távolságtartás sokszor megtöri a félelem és a tünet ördögi körét. Klasszikus példa az alvás: minél görcsösebben akarunk elaludni, annál kevésbé sikerül, miközben a görcs elengedése paradox módon közelebb visz az alváshoz.
A másik technika a dereflexió, amely a túlzott önmegfigyelés ellenszere. Amikor folyamatosan azt pásztázzuk, hogy elég boldogok, elég jók, elég hatékonyak vagyunk-e, a figyelmünk önmagunkra záródik, és pont az vész el, amit keresünk. A dereflexió a figyelmet kifelé irányítja, egy feladat, egy ember, egy ügy felé.
Frankl híres gondolata szerint a boldogságot nem lehet közvetlenül hajszolni, mert az mindig valami értelmes dolog mellékterméke, és magától érkezik, amikor nem őt figyeljük. Ez a mai, önoptimalizálásra hajlamos kultúránkban talán aktuálisabb, mint valaha. Ha szeretnéd a figyelmedet naponta egy-egy bátorító gondolat felé fordítani, ebben szelíd segítség lehet egy női önbizalom kártyacsomag.
Hangsúlyozzuk: ezek a technikák terápiás helyzetben, képzett szakember kezében a leghatékonyabbak. Ha tartós szorongással, mély kimerültséggel vagy trauma utáni nehézségekkel élsz, a legjobb, amit magadért tehetsz, hogy pszichológushoz vagy pszichoterapeutához fordulsz, és ez nem kudarc, hanem felelős öngondoskodás.
Viktor Frankl gondolatai a mai kutatások tükrében
Ami Frankl idejében még főleg klinikai tapasztalat és filozófiai meggyőződés volt, azt az elmúlt évtizedek kutatásai sok ponton alátámasztották. Az értelemkutatás egyik vezető alakja, Michael Steger és munkatársai szerint az értelemérzet három összetevőből áll: az élet érthetőségéből, a célok meglétéből és abból az érzésből, hogy az életünknek súlya, jelentősége van. Vizsgálataik szerint az értelemérzet az élettel való elégedettség egyik legerősebb előrejelzője, fiatal felnőttkortól időskorig.
Az egészségtudományi áttekintések ennél is tovább mennek. Az értelemérzetet és a hozzá közeli fogalmakat, például Aaron Antonovsky koherenciaérzését, összefüggésbe hozták az alacsonyabb halálozási kockázattal, a jobb szívérrendszeri mutatókkal, a depresszió és a szorongás alacsonyabb szintjével, valamint a betegségekkel és krízisekkel való jobb megküzdéssel. A kifejezetten logoterápiás beavatkozásokat vizsgáló összegzések, köztük egy 2016-os szisztematikus áttekintés és egy újabb, több mint százharminc tanulmányt feldolgozó áttekintő munka, arról számolnak be, hogy az értelemközpontú megközelítések csökkenthetik a depressziós és szorongásos tüneteket, és támogathatják a lelki ellenállóképességet súlyos betegséggel vagy veszteséggel élő embereknél is.
Két dolgot azonban érdemes józanul hozzátenni. Egyrészt az összefüggés nem jelent automatikus gyógyulást, az értelemérzet nem orvosság, hanem védőfaktor, amely a többi erőforrásunkkal együtt dolgozik. Másrészt ezek a kutatási eredmények nem azt üzenik, hogy kötelező mindig célt és jelentést érezned, hanem azt, hogy megéri lassan, türelemmel ápolni a kapcsolatodat azzal, ami számodra fontos.
Mit jelent mindez a te hétköznapjaidban?
Frankl kései éveiben sokat beszélt a tragikus optimizmusról, vagyis arról a képességről, hogy az ember a fájdalom, a bűntudat és a mulandóság ellenére is igent tud mondani az életre, nem azok letagadásával, hanem azok ellenére. Egy mai nő vagy édesanya életében ez nem hősies gesztusokat jelent, hanem apró döntéseket: hogy a megváltoztathatatlan dolgok mellett megkeresed azt a kis sávot, ami a tiéd, és oda teszed a figyelmedet. A kutatások fényében ez nem naivitás, hanem az egyik legjobban megalapozott lelki erőforrásunk.
Gyakorlati elvitel: így ültesd át a tudományt a mindennapokba
- Nevezd meg hetente egyszer, akár egy füzetben, hogy az alkotás, az élmény vagy a hozzáállás útján találtál-e aznap értelmet, mert a tudatosítás már önmagában erősíti az értelemérzetet.
- Ha azon kapod magad, hogy folyton a saját állapotodat elemzed, próbáld ki a dereflexió hétköznapi változatát: fordítsd a figyelmedet tíz percre egy feladatra vagy egy szerettedre.
- Az alvásnál és a görcsös igyekvésnél engedd el a kényszerítést, mert a paradox intenció tanulsága szerint az elengedés sokszor többet old meg, mint az akarás.
- Kapcsold a céljaidat az értékeidhez: ne csak azt írd fel, mit kell megcsinálnod, hanem azt is, kiért vagy miért teszed.
- Tartós üresség, szorongás vagy trauma esetén keress szakembert, mert a logoterápia is terápia, és a legszebb gondolat sem helyettesíti a személyes kísérést.
Záró gondolat, egy kedvezménnyel
Viktor Frankl öröksége azért időtálló, mert egyszerre szól az értelemről mint tudományosan vizsgálható erőforrásról és mint mélyen személyes kérdésről, amelyre csak te adhatod meg a saját válaszodat. Ehhez nem kell egyszerre megváltoznod, elég, ha idővel, kis lépésekben közelebb kerülsz ahhoz, ami neked fontos.
Ha szeretnél ehhez egy kézzelfogható, kedves támogatást, ajánljuk a Női önbizalom ajándékdoboz Harmónia csomagot, mert apró napi rituálékhoz ad eszközöket azoknak a nőknek, akik hajlamosak mindenki másra figyelni, csak magukra nem. A CSEPP10 kóddal most 10% kedvezménnyel rendelheted meg, és ha ma még csak ennyi fér bele, hogy elolvastad ezt a cikket, az is egy válasz volt az élet kérdésére. A többi jöhet lassan, a saját tempódban.
